Megosztás a következőn keresztül:


IMAPI többdimenziós elrendezés

Az IMAPI lehetővé teszi az alkalmazásfejlesztők számára, hogy ISO 9660 és UDF fájlrendszerképeket hozzanak létre, és cd-re, DVD-re és Blu-Ray™ optikai adathordozóra égetjék őket. A Windows 7-ben az IMAPI további támogatást nyújt a DVD-n és a Blu-Ray™ újraírható adathordozón történő többszörös íráshoz.

Az alábbi dokumentáció részletesen ismerteti az IMAPI által a többdimenziósság implementálásához használt lemezelrendezést. Ezeket az információkat az IMAPI és más égő szoftverek közötti interoperabilitás biztosítására, valamint a szoftver fejlesztőinek IMAPI-kompatibilis többfelhasználós lemezképek létrehozására kell használniuk.

Jegyzet

A többdimenziós lemezek létrehozását részletesen ismertető példáért tekintse meg a Többdimenziós lemez létrehozásacímű témakört.

 

Többesszió szekvenciális adathordozón

A szekvenciális adathordozókon történő többszörösítés IMAPI-implementációja CD-R, CD-RW, DVD-R, DVD+R és Blu-Ray™ adathordozókhoz használható. Az IMAPI a CD-RW munkamenet-At-Once rögzítési módját használja, ezért ebben a forgatókönyvben a formátum szekvenciális médiatípusnak minősül.

Az IMAPI az UDF-et használó szekvenciális adathordozókon történő többessziót is magában foglaló forgatókönyvben minden új munkamenet elején kiírja a horgonystruktúrákat (UDF horgonykötetleíró mutatója – AVDP), a kötetstruktúrákat (UDF-kötetleíró szekvenciája – VDS) és a fájlrendszer metaadat-struktúráit (UDF-fájlkészlet-leíró – FSD) minden új munkamenet elején, az alábbi ábrán látható módon:

Ábra, amely a fájlrendszer metaadat-struktúráját mutatja be a 2. fizikai munkamenet horgonyánál piros nyíllal jelölt

Jegyzet

Ez az ábra az IMAPI-lemezelrendezést mutatja be az UDF 2.50 redundáns metaadatokkal való használatakor.

 

A szekvenciálisan rögzített adathordozón tárolt adatok számos fizikai munkamenetből állnak. Minden munkamenet tartalmaz egy teljes fájlrendszert, amely a felhasználói adatokat könyvtárakba rendezett fájlhalmazként jelöli. A fájlrendszer metaadatai számos hierarchikusan rendszerezett adatstruktúrából állnak. A hierarchia tetején található horgonystruktúrák (AVDP) előre definiált logikai blokkcímeken (LBA-k) találhatók. A horgonyszerkezetek határozzák meg a következő szintű struktúrák helyét, amelyek nem rendelkeznek előre definiált címekkel. A horgonystruktúrák utáni hierarchia következő szintje tartalmazza a kötet tulajdonságait leíró kötetstruktúrákat (VDS), és hivatkozik a fájlrendszer metaadat-struktúráira (FSD), amely viszont az egyes fájlokat és könyvtárakat írja le.

Többszeresítés újraírható adathordozón

Az előző szakaszban felvázolt szekvenciális adathordozók nem kompatibilisek az újraírható (nem szekvenciális) adathordozókkal. Ezek a médiaformátumok közé tartozik a DVD-RW, a DVD+RW, a DVD-RAM, a Blu-Ray™ újraírható és más véletlenszerű írható adathordozók, például az Iomega REV lemezek. Az újraírható adathordozó nem támogatja a logikai munkameneteknek megfelelő fizikai munkamenetek fogalmát, amelyek a mastering alkalmazás által lekötött egyedi növekmények. Csak egyetlen fizikai munkamenet van közzétéve, amely a lemez elején kezdődő terület, amely a teljes címezhető területet jelöli, amely több logikai munkamenetet is tartalmazhat.

Jegyzet

Bár DVD-RW kivétel, mivel szekvenciális módban támogatja a fizikai munkamenet fogalmát, az IMAPI jelenleg nem támogatja ezt a képességet.

 

Az újraírható formátumokon futó fizikai és logikai munkamenetek közötti egy-az-egyhez leképezés hiányának kezelése érdekében az IMAPI szelektíven frissíti a horgonystruktúrákat (AVDP) az első logikai munkamenetben, hogy az új kötetstruktúrákra (VDS) és a fájlrendszer metaadat-struktúráira (FSD) mutasson az utolsó logikai munkamenet elején, az alábbi ábrán látható módon:

Ábra, amely a fájlrendszer metaadatainak szerkezetét mutatja az 1. logikai munkamenet Horgonyánál piros nyíllal jelzett

Jegyzet

Ez az ábra az IMAPI-lemezelrendezést mutatja be az UDF 2.50 redundáns metaadatokkal való használatakor.

 

Amikor új logikai munkamenetet ad hozzá egy újraírható lemezhez, az IMAPI először a kötet metaadatainak (VDS) elemzésével határozza meg az utolsó logikai munkamenet végét. Az IMAPI ezután hozzáadja az új logikai munkamenetet, amelyet az új horgony (AVDP), a kötet (VDS) és a fájlrendszer metaadat-struktúrái (FSD) egészíti ki, amelyek fizikailag egybeesnek a korábban rögzített logikai munkamenettel. Az utolsó lépéshez a horgonystruktúrák (AVDP) az első logikai munkamenet elején frissülnek, hogy az új logikai munkamenet kötetstruktúráira (VDS) mutasson. A működési eredmény ugyanaz, mint a szekvenciális adathordozók esetén.

További javaslatok

  • partícióelrendezés

    Az IMAPI-kompatibilitás eléréséhez javasoljuk, hogy a külső gyártótól származó égő szoftverfejlesztők a jelen dokumentációban ismertetett lemezelrendezéseket használják. A fejlesztőknek el kell kerülnie a teljes lemezt elfoglaló fájlrendszerpartíciókkal rendelkező elrendezéseket, mivel ehhez alkalmazásokat kell rögzíteni a meglévő partíciók szabad helyének megkereséséhez, amikor adatokat kell hozzáfűzni a lemezhez. Ezt a rögzítési alkalmazások gyakran úgy érik el, hogy a lemezen lévő védett jelölőkkel jelzik, hogy valójában mennyi helyet foglalnak el a felhasználói adatok. Az ilyen lemezelrendezések nem kompatibilisek az IMAPI-vel, mivel a védett jelölők nem ismerhetőek fel azon az alkalmazáson kívül, amelyhez létrehozták őket.

  • UDF-partíciótípus

    Az IMAPI a írásvédett UDF-partíciótípust használja az újraírható adathordozókon történő többesszió megvalósításában. A harmadik féltől származó égő szoftverek fejlesztőinek az írásvédett UDF-partíciótípust kell használniuk, hogy az IMAPI-en keresztüli windowsos írásvédettséggel kompatibilitást érjenek el. Ha egy másik UDF-partíciótípust használ, például Újraírható, az IMAPI nem tud főkiszolgálói támogatást nyújtani.

Többdimenziós lemez létrehozása

IMultisessionRandomWrite