Alapszintű és dinamikus lemezek

A meghajtó particionálása vagy a meghajtó partícióelrendezésével kapcsolatos információk lekérése előtt először ismernie kell az alapszintű és dinamikus lemeztároló-típusok funkcióit és korlátait.

A jelen témakör alkalmazásában a kötet kifejezés egy érvényes fájlrendszerrel ( leggyakrabban NTFS) formázott lemezpartíció fogalmára vonatkozik, amelyet a Windows operációs rendszer a fájlok tárolására használ. A kötetek win32 elérési útjának neve a FindFirstVolume és FindNextVolume függvények által is számba vehető, és általában hozzá van rendelve egy meghajtóbetűjel, például C:. További információ a kötetekről és a fájlrendszerekről: Fájlrendszerek.

Ebben a témakörben:

• alaplemezek
• dinamikus lemezek
• partícióstílusok
  • fő rendszerindítási rekord
  • GUID partíciótábla
• Lemeztípus észlelése
• Kapcsolódó témakörök

Ebben a kontextusban két lemeztípus létezik: alaplemezek és dinamikus lemezek. Vegye figyelembe, hogy az itt tárgyalt tárolási típusok nem azonosak a fizikai lemezekkel vagy partícióstílusokkal, amelyek kapcsolódóak, de különálló fogalmak. Az alaplemezre való hivatkozás például nem egy adott partícióstílust jelent– a tárgyalt lemezhez használt partícióstílust is meg kell adni. Az alapszintű lemeztároló-típus fizikai merevlemezekhez való viszonyának egyszerűsített leírását a Lemezeszközök és partíciókcímű témakörben talál.

Alaplemezek

Alaplemezek a Windowsban leggyakrabban használt tárolási típusok. Az alapszintű lemez kifejezés olyan lemezre vonatkozik, amely partíciókat, például elsődleges partíciókat és logikai meghajtókat tartalmaz, és ezek általában fájlrendszerrel vannak formázva, hogy kötetek legyenek a fájltároláshoz. Az alaplemezek egyszerű tárolási megoldást biztosítanak, amely a változó tárolási követelmények forgatókönyveinek hasznos tömbjeihez használható. Az alaplemezek támogatják a fürtözött lemezeket, az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) 1394 lemezeket és az univerzális soros busz (USB) cserélhető meghajtókat is. A visszamenőleges kompatibilitás érdekében az alaplemezek általában ugyanazt a fő rendszerindítási rekord (MBR) partícióstílust használják, mint a Microsoft MS-DOS operációs rendszer és a Windows összes verziója által használt lemezek, de támogatják GUID partition table (GPT) partíciópartíciókat is az azt támogató rendszereken. Az MBR- és GPT-partícióstílusokról a Partícióstílusok című szakaszban talál további információt.

Több helyet adhat hozzá a meglévő elsődleges partíciókhoz és logikai meghajtókhoz úgy, hogy kiterjeszti őket egy szomszédos, egybefüggő, nem áthelyezett területre ugyanazon a lemezen. Az alapkötet kiterjesztéséhez az NTFS fájlrendszerrel kell formázni. A logikai meghajtókat az azt tartalmazó kiterjesztett partíció egy összefüggő szabad területén belül is kiterjesztheti. Ha egy logikai meghajtót a kiterjesztett partíción elérhető szabad terület fölé bővít, a kiterjesztett partíció a logikai meghajtót fogja tartalmazni, feltéve, hogy a kiterjesztett partíciót egy összefüggő, nem foglalt tér követi. További információ: Az alaplemezek és kötetek működése.

A következő műveletek csak alaplemezeken hajthatók végre:

• Elsődleges és kiterjesztett partíciók létrehozása és törlése.
• Logikai meghajtók létrehozása és törlése kiterjesztett partíción belül.
• Formázza a partíciót, és jelölje meg aktívként.

Dinamikus lemezek

dinamikus lemezek olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket az alaplemezek nem, például több lemezre kiterjedő kötetek (átfedő és csíkos kötetek) létrehozására, valamint hibatűrő kötetek (tükrözött és RAID-5 kötetek) létrehozására. Az alaplemezekhez hasonlóan a dinamikus lemezek is használhatják az MBR- vagy GPT-partícióstílusokat a mindkettőt támogató rendszereken. A dinamikus lemezeken lévő összes kötetet dinamikus köteteknek nevezzük. A dinamikus lemezek nagyobb rugalmasságot biztosítanak a kötetkezeléshez, mivel adatbázissal követik nyomon a lemez dinamikus köteteiről és a számítógép többi dinamikus lemezéről szóló információkat. Mivel a számítógép minden dinamikus lemeze a dinamikus lemez adatbázisának replikáját tárolja, például egy sérült dinamikuslemez-adatbázis egy dinamikus lemezt javíthat az adatbázis egy másik dinamikus lemezen való használatával. Az adatbázis helyét a lemez partícióstílusa határozza meg. MBR-partíciókon az adatbázis a lemez utolsó 1 megabájtjában (MB) található. A GPT-partíciókon az adatbázis egy 1 MB-os fenntartott (rejtett) partícióban található.

A dinamikus lemezek a kötetkezelés egy külön formája, amely lehetővé teszi, hogy a kötetek egy vagy több fizikai lemezen ne legyenek egyértelmű mértékben. A dinamikus lemezek és kötetek a logikai lemezkezelőre (LDM) és a virtuális lemezszolgáltatásra (VDS) és a hozzájuk kapcsolódó funkciókra támaszkodnak. Ezek a funkciók lehetővé teszik olyan feladatok elvégzését, mint az alaplemezek dinamikus lemezekké alakítása és hibatűrő kötetek létrehozása. A dinamikus lemezek használatának ösztönzése érdekében a többpartíciós kötet támogatása el lett távolítva az alaplemezekről, és mostantól kizárólag dinamikus lemezeken támogatott.

A következő műveletek csak dinamikus lemezeken végezhetők el:

• Egyszerű, spanned, striped, mirrored és RAID-5 kötetek létrehozása és törlése.
• Egyszerű vagy átnyúló kötet kiterjesztése.
• A tükrözött kötetből eltávolíthat egy tükrözött kötetet, vagy két kötetre bonthatja a tükrözött kötetet.
• Tükrözött vagy RAID-5 kötetek javítása.
• Hiányzó vagy offline lemez újraaktiválása.

Az alapszintű és a dinamikus lemezek közötti másik különbség, hogy a dinamikus lemezkötetek egy vagy több fizikai lemezen nem egyértelmű kiterjedések készletéből állhatnak. Ezzel szemben az alaplemezen lévő kötetek egyetlen lemezen egy egymással összefüggő kiterjedésből állnak. Az LDM-adatbázis által igényelt lemezterület helye és mérete miatt a Windows csak akkor konvertálhat alaplemezt dinamikus lemezzé, ha a lemezen legalább 1 MB nem használt terület van.

Függetlenül attól, hogy a rendszer dinamikus lemezei MBR vagy GPT partícióstílust használnak-e, legfeljebb 2000 dinamikus kötetet hozhat létre egy rendszeren, bár a dinamikus kötetek javasolt száma 32 vagy kevesebb. A dinamikus lemezek és kötetek használatával kapcsolatos részletekért és egyéb szempontokért lásd Dinamikus lemezek és kötetekcímű témakört.

A dinamikus lemezek további funkcióit és használati forgatókönyveit a Mi a dinamikus lemez és kötet?.

Az alapszintű és dinamikus lemezekre gyakran használt műveletek a következők:

• Az MBR és a GPT partícióstílusok támogatása.
• Ellenőrizze a lemez tulajdonságait, például a kapacitást, a szabad területet és az aktuális állapotot.
• Tekintse meg a partíció tulajdonságait, például az eltolást, a hosszt, a típust és azt, hogy a partíció használható-e rendszerkötetként a rendszerindításkor.
• Megtekintheti a kötet tulajdonságait, például a méretet, a meghajtóbetűjel-hozzárendelést, a címkét, a típust, a Win32 elérési útját, a partíció típusát és a fájlrendszert.
• Meghajtóbetűjel-hozzárendelések létrehozása lemezkötetekhez vagy partíciókhoz, valamint CD-ROM eszközökhöz.
• Alaplemez átalakítása dinamikus lemezzé vagy dinamikus lemezzé alaplemezzé.

Ha másként nincs megadva, a Windows alapértelmezés szerint alaplemezként particionál egy meghajtót. Egy alaplemezt kifejezetten dinamikus lemezzé kell konvertálnia. Ennek megkísérléséhez azonban figyelembe kell venni a lemezterülettel kapcsolatos szempontokat.

Partícióstílusok

partícióstílusok– más néven partíciós sémák– a lemezelrendezés adott mögöttes szerkezetére, a particionálás tényleges elrendezésére, a képességekre és a korlátozásokra utal. A Windows rendszerindításához az x86- és x64-alapú számítógépek BIOS-implementációinak olyan alaplemezre van szükségük, amelynek tartalmaznia kell legalább egy fő rendszerindítási rekord (MBR) partíciót aktívként megjelölve, ahol a Windows operációs rendszerről (de nem feltétlenül a teljes operációs rendszer telepítéséről) és a lemez partícióiról tárolt információk találhatók. Ezek az információk külön helyeken vannak elhelyezve, és ez a két hely külön partíciókban vagy egyetlen partícióban is elhelyezhető. Az összes többi fizikai lemeztároló a két elérhető partícióstílus különböző kombinációiként állítható be, az alábbi szakaszokban leírtak szerint. A többi rendszertípusról további információt a partícióstílusokcímű TechNet-témakörben talál.

A dinamikus lemezek a korábban felvázolt módon némileg eltérő használati forgatókönyveket követnek, és a két partícióstílus használatának módját ez a használat befolyásolja. Mivel a dinamikus lemezeket általában nem használják rendszerindítási kötetek kezelésére, ez a vitafórum egyszerűbb, hogy kizárja a speciális eseteket. A partícióadatok blokkelrendezéseiről, valamint a partícióstílusokhoz kapcsolódó alapszintű vagy dinamikus lemezhasználati forgatókönyvekről további információt Az alaplemezek és kötetek működése és A dinamikus lemezek és kötetek működésecímű témakörben talál.

Fő rendszerindítási rekord

A Windows rendszert futtató összes x86- és x64-alapú számítógép használhatja a fő rendszerindítási rekord (MBR) nevű partícióstílust. Az MBR partícióstílus egy partíciótáblát tartalmaz, amely leírja, hogy a partíciók hol találhatók a lemezen. Mivel az MBR az egyetlen partícióstílus, amely x86-alapú számítógépeken érhető el a Windows Server 2003 és a Service Pack 1 (SP1) szervizcsomaggal, nem kell ezt a stílust választania. A rendszer automatikusan használja.

Egy alaplemezen legfeljebb négy partíciót hozhat létre az MBR partíciós sémával: négy elsődleges partíciót, vagy három elsődleges és egy kiterjesztett partíciót. A kiterjesztett partíció egy vagy több logikai meghajtót tartalmazhat. Az alábbi ábra egy példaelrendezést mutat be három elsődleges partícióról és egy kiterjesztett partícióról egy alaplemezen az MBR használatával. A kiterjesztett partíció négy kiterjesztett logikai meghajtót tartalmaz. Előfordulhat, hogy a kiterjesztett partíció a lemez végén található, de az 1 n logikai meghajtók számára mindig egyetlen összefüggő hely.

Az egyes partíciók, akár elsődlegesek, akár kiterjesztettek, Formázhatók Windows-kötetként, és a kötet-partíció közötti egy-az-egyhez korrelációval. Más szóval egyetlen partíció legfeljebb egyetlen kötetet tartalmazhat. Ebben a példában összesen hét kötet érhető el a Windows számára a fájltároláshoz. A windowsos fájltároláshoz nem érhető el formázatlan partíció.

A dinamikus lemez MBR-elrendezése nagyon hasonlít az alaplemez MBR-elrendezéséhez, azzal a különbségtel, hogy csak egy elsődleges partíció engedélyezett (ldM-partíció), nincs engedélyezve kiterjesztett particionálás, és az LDM-adatbázis lemezének végén van egy rejtett partíció. Az LDM-ről további információt a Dinamikus lemezek című szakaszban talál.

GUID partíciós tábla

A Windows Server 2003 SP1 és újabb rendszerű rendszerek az MBR partícióstílus mellett használhatják a globálisan egyedi azonosítónak (GUID) partíciótáblának (GPT) nevezett partícióstílust is. A GPT partícióstílust használó alaplemezek legfeljebb 128 elsődleges partícióval rendelkezhetnek, míg a dinamikus lemezek egyetlen LDM-partícióval rendelkeznek, mint az MBR particionálás esetén. Mivel a GPT particionálást használó alaplemezek nem korlátozzák négy partícióra, nem kell kiterjesztett partíciókat vagy logikai meghajtókat létrehoznia.

A GPT partícióstílus a következő tulajdonságokkal is rendelkezik:

• 2 terabájtnál nagyobb partíciók engedélyezése.
• A partíciótábla replikációs és ciklikus redundanciaellenőrzési (CRC) védelmének hozzáadott megbízhatósága.
• További partíciótípus támogatása guid, amelyeket az eredeti berendezésgyártók (OEM-ek), a független szoftvergyártók (ISV-k) és más operációs rendszerek határoznak meg.

Az alaplemez GPT particionálási elrendezését az alábbi ábra szemlélteti.

A védelmi MBR-terület gpt partícióelrendezésen található az MBR-en működő lemezkezelési segédprogramokkal való visszamenőleges kompatibilitás érdekében. A GPT-fejléc a partícióbejegyzések által használható logikai blokkcímek tartományát határozza meg. A GPT-fejléc meghatározza a lemez helyét, a GUID, valamint egy 32 bites ciklikus redundanciaellenőrzést (CRC32), amely a GPT-fejléc integritásának ellenőrzésére szolgál. Minden GUID partícióbejegyzés guid típusú partíciótípussal kezdődik. A 16 bájtos partíciótípus GUID, amely hasonló az MBR-lemez partíciótáblájában lévő rendszerazonosítóhoz, azonosítja a partíció által tartalmazott adatok típusát, és azonosítja a partíció használatát, például alaplemez vagy dinamikus lemez esetén. Vegye figyelembe, hogy minden GUID partícióbejegyzés rendelkezik biztonsági másolatsal.

A dinamikus lemez GPT partícióelrendezések ehhez az alaplemez-példához hasonlóan néznek ki, de ahogy korábban említettük, az alaplemezeken engedélyezett 1 n elsődleges partíció helyett csak egy LDM-partícióbejegyzés található. Van egy rejtett LDM-adatbázispartíció is, amelynek megfelelő GUID partícióbejegyzése van. Az LDM-ről további információt a Dinamikus lemezek című szakaszban talál.

A lemez típusának észlelése

Nincs konkrét függvény, amely programozott módon észleli, hogy egy adott fájl vagy könyvtár milyen típusú lemezen található. Van egy közvetett módszer.

• A csatlakoztatási pont beszerzéséhez adja át a fájl vagy könyvtár elérési útját GetVolumePathName.
• Adja át a csatlakoztatási pontot GetVolumeNameForVolumeMountPoint a kötet nevének lekéréséhez.
• Távolítsa el a záró fordított perjelet a kötet nevéből.
• A kötet megnyitásához adja át a kötet nevét a záró fordított perjel nélkül CreateFile.
• A lemezszámok lekéréséhez használja a IOCTL_VOLUME_GET_VOLUME_DISK_EXTENTS a kötetfogantyúval.
• A lemezszámok segítségével hozza létre a lemez elérési útját, például :\\?\PhysicalDriveX".
• A lemez megnyitásához adja át a lemez elérési útját CreateFile.
• A partíciólista beszerzéséhez használja a IOCTL_DISK_GET_DRIVE_LAYOUT_EX.
• Ellenőrizze a PartitionType a partíciólistában szereplő egyes bejegyzéseknél.

Kapcsolódó témakörök

A kötetkezelési

Alaplemezek és kötetek műszaki referencia

dinamikus lemezek és kötetek műszaki referencia